Most nem a nemzeti ünnepre gondolok, de persze az is. Csak most valahogy nincs meg annyira az a hangulat, ami máskor volt, talán az iskolai megemlékezések miatt is, meg még ezer éve a híres versenyek meg minden. Kokárda, himnusz. De azért egy kis március idusa-érzés (jó helyen van a kötőjel?) van bennem, mint mindig :) Akármennyire is nem szeretem Petőfit (most meg leszek kövezve), azért van bennem annyi nemzeti érzés, hogy szívem dobbanjon mikor erről van szó - jaj, de prózai vagyok ma. Egy érdekes teszt szerint Eötvös Józsefre hasonlítok. Hát legyen, csak ne a Sanyi..
Na de visszatérve a naphoz. Tavaly jutott eszembe, mégpedig a híres elmaradt magyarérettségi. Az nagyon vicces volt, emlékezetes kis nap. Nem eső esett Kossuth Lajos kalapjára, hanem hó...
Most pedig az elnökválasztás. Sosem érdekelt igazán a politika, és szégyen, nem szégyen, nem is nagyon vagyok/voltam jártas benne. Most nemrégiben azonban már elkezdett érdekelni. Nem mondom, hogy olyan nagyon, de valahogy...azért mégis befolyásolja az életünket. Én, aki szeretem a történelmet, sőt, tanulom és tanítani szeretném, nem ismerem ki magam a politikában? Hisz a történelemn is politika! Ha a múlt politikája érdekel, akkor a jelenlegi is. ĺgy hát elmentem szavazni. Persze nincsenek illúzóim, nem gondolom hogy az én szavazatom menti meg az országot, de hát mégiscsak jó érzés volt bedobni azt a kis borítékot. Valamivel azért hozzájárultam. Ez a második szavazásom, de a legutóbbi az csak olyan majdhogynem muszájból volt. Ez már inkább a szabad akaratom.
Na és hogy telt ezen kívül a nemzeti ünnepem? Esősen. Most végre eső esik Kossuth bizonyos kalapjára. Na és persze...tanulással. Igen, most is azt kéne csinálnom. Tudjátok mi a legviccesebb az egészben? Hogy ezer évet kéne megtanulnom most a hétvégén. Nem is beszélve a királyok fura mellékneveiről. "Sven Rozčesnutá Brada" - really??? Mellette még Harald Modrozubý és Karol Prostoduchý is elemehet a fenébe, Koloman Učenýról meg Olaf Trygvassonról már nem is beszélve (és akkor az Abú Džafar al Mansúr - féle arab finomságokat már nem is említem). Én meg rohadjak meg, míg mindezt megtanulom,...history, I love you! :D
Lehethogy csak én nevetek ezen, de szerintem vicces :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése