Tegnap értem haza Gombaszögről, azaz Krasznahorkáról, ahol is a Gombaszögi Nyári Tábor került megrendezésre (micsoda terpeszkedő kifejezés) immár sokadik alkalommal. Na de én most voltam először, és nem mondom, hogy nem hagyott nyomokat bennem ez a 6 nap.
Az időzítés kicsit problémás volt, mert épp csak hazaértünk Pohodáról, egy nap pakolás, és kedden indulás Somorjára, onnan pedig, gondoltuk mi azt optimistán, délutánra már a helyszínen is leszünk. Na persze. Sofőrbácsi eleve nem is nagyon tudta, hova kell mennie, aztán ott kezdődtek a gondok, mikor Udvard előtt lerobbant a busz, és 1órát vártunk a kukoricában a másikra, miközben nyomták belénk a pálinkát és mindenféle egyéb elképzelhető szeszt. Aztán volt vagy 3 óra, mire elindultunk (miközben 4-re már oda kellett volna érni, de sebaj), mire kiderült, hogy a sofőrbácsi nem igazán tudja, merre kell menni, és a nagykürtösi körforgalomban 4-ből 3 felé letért, s mindig rossz felé, aztán háromszor visszatért, mígnem eltalálta a helyes utat (ami mellesleg ki volt nyilazva). ĺgy hát nem csoda, hogy már annak is örültünk, hogy odaérünk, nem néztük, hogy este nyolc óra van, és mindjárt sötétedik. Most itt előreugornék a visszaúthoz, hiszen az sem ment meg zökkenőmentesen, mert bár a másik sofőrbácsi tudta az utat, de Érsekújváron hagytunk egy csomagot, amiért Gútánál visszatértünk, majd kiderült, hogy teljesen feleslegesen, mert a csomagot márn elszállították onnan. Mellesleg nem ment a klimatizáció, a buszon nem volt ablak (há nóóórmális kérem?!), és majd megrohadtunk. Szóval haza is csak este 7-re értünk.
Most meg vissza az egészhez. Első benyomás az volt, hogy itt mindenki részeg. Legfőképp a szomszédaink, külön kiemelném Dr.Köcsög urat, akin barátaival együtt egy hétig "szórakoztatott" minket. Meg amúgy minden éjjel cirkusz volt, hol kukorékolásra ébredtünk, hol Dr. Köcsögék filozofálására (ami normális esetben vicces lett volna, na de hajnali 5-kor...), hol a Mónika showból és a párkányi cigányokból vett részletekre, hát nagyon izgis volt, főleg, hogy még hideg is volt. BRR.
Na ez most úgy hangzott, mintha minden rossz lett volna, miközben nem, csak kiemeltem éppen a rossz dolgokat. De most jöjjenek a jó dolgok.
Az első nap nem gondoltam volna, hogy találni itt normális embereket is (na már megint ez a negatívkodás), de aztán kiderült, hogy azért akadnak. Meg sok jó előadás volt. Kedvencem a James Joyce-ról szóló, melyben még könyveket is nyertem (nem csak ezért na), de nagyon jó volt a történelmi regények bemutatója is Bíró Szabolccsal és Benkő Lászlóval. A Simon Attila-féle előadás, beszélgetés is tetszett, aztán volt elég politika is, mely nem épp az én asztalom, így ezt nem is boncolgatnám. A színház sátorban is voltak jó dolgok, a Helver éjszakája című előadás, vagy az improvizációs est, meg egyebek. Voltunk önismereti foglalkozáson is, de az nekem annyira nem jött "át". Voltak még érdekes dolgok (meg a borkóstoló ugyebár), de nem tudom mindet külön megemlíteni.
A koncertek között is voltak jók. Egyértelműen a Quimby vitte a prímet, mert bár nem igazán voltam oda értük, valahogy nem éreztem közelinek a stílusukat, de most megszerettem a zenéjüket. Az Intim Torna Illegál is tetszett, sokkal jobb volt, mint amire számítottam. Aztán volt még mindenféle, köztük Bye Alex, aki megkomolyodván Viszlát Sándorra változtatta a nevét. Amúgy zeneileg nem sokat ért. Meg az Undermind "röff-röff" című világslágere.
Na és az emberek. Hát mondhatom, hogy csalódtam kicsit, mert sokkal értelmesebb társaságra számítottam. Persze, voltak értelmes emberek is, csak sokkal kevesebb ahhoz képest, hogy ez egy egyetemistáknak készült rendezvény volt. Ehhez képest sokan tényleg csak azért jöttek, hogy sátorozzanak és non-stop részegek legyenek, az előadásokon meg aránytalanul kevesen ültek. Persze megint idealista vagyok, hogy azt gondolom, mindenkit az érdekel, ami engem. Na hát ez nem így van. Amúgy kicsit olyan volt, mintha mindenki ismerne mindenkit, csak nekem valahogy nem voltak ismerőseim. Sok emberrel beszéltünk, de egyik sem olyan, akivel tartanánk a kapcsaolatot továbbra is. Persze nem elsődleges cél az ismerkedés. Én azért figyelgettem az embereket. Voltak páran, akik borzasztóan nem voltak szimpatikusak, aztán ez vagy megváltozott, vagy nem.
Mindenesetre azért örültem már, hogy otthon lehetek. Illetve örülök, de ebben az is közrejátszik, hogy már régen nem voltunk otthon így együtt. Ezzel nem azt mondom, hogy nem tetszett a tábor. Sok része tetszett, de volt pár része, ami nem. ĺgy nem tudom megmondani előre, elmegyek-e jövőre, vagy hogy lesz-e kedvem hozzá. Meglátjuk, mit hoz a sors.
2013. július 22., hétfő
2013. július 14., vasárnap
Pohoda 2013
Vége lett a Pohodának. Ez volt a második, részben hasonló a tavalyihoz, sok dologban azonban egész más.
Most csak a zenékről szeretnék írni, mert elég sok mindent hallottunk, volt kellemes és kellemetlen csalódás egyaránt.
Polemic
Sokat hallottam már róluk, de nem igazán ismerem a számaikat. Reggae, vagy inkább ska, nem rossz zene, elég tombolós, de azért nem lett a kedvencem, talán 1-2 számukra még rákeresek.
Kaiser Chiefs
Második koncertre ez lett a legeslegjobb a 3 napból, hiába gondoltuk, hogy majd valaki biztos lekörözi őket, nem így lett. Abszolút kedvenc. Hallgattam őket már előtte is, tetszett, de nem számítottam ennyire jóra. Most éjjel-nappal őket hallgatom. Akkora showt csaptak, hogy csak na.
Smashing Pumpkins
Ehhez meg úgy álltunk hozzá, hogy biztos nagy buli lesz, erre 3-4 szám után mindannyian "ez meg mi?" fejet vágtunk, mert az, amit "Smashing Pumpkin" leművelt a színpadon, minden volt, csak jó előadás nem. Valahogy teljesen más volt minden, mint az előtte hallgatott számokban, nem kommunikált a közönséggel, azt hitte, hogy ő az atyaúristen minimum ráadásul el is volt combosodva, és úgy nézett ki, mint egy pocok. Egyszóval ez úgy nem jött "át" nekem, és sok más embernek sem.
Sam Lee & Friends
Szinte csak véletlenül mentünk el erre a koncertre, de kellemes zene volt, olyan végigülős, szemlehunyós.
Maïa Vidal
Egy hiperaranyos csaj, kellemes zenével. Rajta látszott, hogy tényleg örül a tapsnak, az elismerésnek, és egyáltalán, nem játszotta a nagy sztárt. A zenéje meg egészen csodás, bár nemhallgatok igazán ilyen stílusú számokat, de ő megfogott a virágos hippilány stílusával.
Bloc Party
Itt talán jobbra számítottam, az énekes nem nagyon jött be, de annyira nem is volt rossz. Hallgattam őket előtte, van 1-2 jó számuk, de kb. ennyi.
Kate Nash
Egy számát ismertem, és az tetszett, így gondoltam, megnézzük, erre a Lily Allenes pop stílushoz képest egy ilyen pop-punk, vagy nem is tudom minek nevezzem stíusban játszott. Nem jött be, ott is hagytuk egy idő után. Kár, pedig a régi stílusa egészen tetszett.
Tony Allen
Róla semmit sem tudtam, csak híresztelték, hogy a világ legjobb dobosa. Hát biztos, engem ez a zene valahogy nem fogott meg, igazából nem is emlékszem rá.
Ghymes
Magyar zene egy szlovák fesztiválon, ezt meg kell hallgatni. nem is bántuk meg, egészen különleges, bár nem épp a stílusom (mint sok más sem ugyebár), de tetszett. ha nem sietünk Atoms for Peace-re, akkor talán még jobban is élveztem volna.
Atoms for Peace
Még egy olyan dolog, amitől nem estem hanyatt, bár itt nem is számítottam sokkal jobbra. Igazából egyrészt nem volt rossz, másrészt amúgy is csak Flea miatt voltam kíváncsi rájuk (aki nem "flea" hanem "flí", de nekem akkor is Flea marad, ha fene fenét eszik is), benne nem csalódtam, őrült, mint mindig :), szoknyában lépett a színpadra, igazából nem is lepődtem meg :D Viszont ez a Thom Yorke-féle, kissé Radioheades zene nem az én világom. 2 órás koncert alatt unalmas lett sajnos.
Kouyaté Neerman
Ez a kimondhatatlan nevű francia zenekar, ami nem rossz, de nekem tipikusan az az altató zene, pedig nem volt lassú, inkább erős zene, de mégis, egyszerűen engem a folyamatos instrumentális zene untat.
Ewert and The Two Dragons
Ezt is ülve hallgattuk, nem az a tombolós zene, de el lehetett hallgatni, nem éreztem rossznak, olyan közepes volt.
Orquesta Buena Vista Social Club
Ez egy kubai zenekar, olyan latinos zenét játszanak, amit magamtól biztos hogy nem hallgatnék, de így egészen tetszett, még táncolni is volt kedvem rá, hát igen, ez sem történik gyakran.
Nick Cave and The Bad Seeds
Az utolsó koncert nagy durranás volt szeirntem. Bár nekem a Kaiser Chiefs tetszett a legeslegjobban, de Barlang Miki se volt semmi. Bár talán csak nekem tetszett, de nekem "átjött" azért. Bár az előzőleg hallgatott jazzes stílus után majdhogynem blac metál koncerten éreztem magam, csakhogy én szeretem a tombolós zenét, így nem zavart. Nick elég vitatott személy, nem lehet eldönteni, hogy most szimpatikus-e vagy nem. Sajnálom, hogy a kedvenc számomat nem játszotta.
Most csak a zenékről szeretnék írni, mert elég sok mindent hallottunk, volt kellemes és kellemetlen csalódás egyaránt.
Polemic
Sokat hallottam már róluk, de nem igazán ismerem a számaikat. Reggae, vagy inkább ska, nem rossz zene, elég tombolós, de azért nem lett a kedvencem, talán 1-2 számukra még rákeresek.
Kaiser Chiefs
Második koncertre ez lett a legeslegjobb a 3 napból, hiába gondoltuk, hogy majd valaki biztos lekörözi őket, nem így lett. Abszolút kedvenc. Hallgattam őket már előtte is, tetszett, de nem számítottam ennyire jóra. Most éjjel-nappal őket hallgatom. Akkora showt csaptak, hogy csak na.
Smashing Pumpkins
Ehhez meg úgy álltunk hozzá, hogy biztos nagy buli lesz, erre 3-4 szám után mindannyian "ez meg mi?" fejet vágtunk, mert az, amit "Smashing Pumpkin" leművelt a színpadon, minden volt, csak jó előadás nem. Valahogy teljesen más volt minden, mint az előtte hallgatott számokban, nem kommunikált a közönséggel, azt hitte, hogy ő az atyaúristen minimum
Sam Lee & Friends
Szinte csak véletlenül mentünk el erre a koncertre, de kellemes zene volt, olyan végigülős, szemlehunyós.
Maïa Vidal
Egy hiperaranyos csaj, kellemes zenével. Rajta látszott, hogy tényleg örül a tapsnak, az elismerésnek, és egyáltalán, nem játszotta a nagy sztárt. A zenéje meg egészen csodás, bár nemhallgatok igazán ilyen stílusú számokat, de ő megfogott a virágos hippilány stílusával.
Bloc Party
Itt talán jobbra számítottam, az énekes nem nagyon jött be, de annyira nem is volt rossz. Hallgattam őket előtte, van 1-2 jó számuk, de kb. ennyi.
Kate Nash
Egy számát ismertem, és az tetszett, így gondoltam, megnézzük, erre a Lily Allenes pop stílushoz képest egy ilyen pop-punk, vagy nem is tudom minek nevezzem stíusban játszott. Nem jött be, ott is hagytuk egy idő után. Kár, pedig a régi stílusa egészen tetszett.
Tony Allen
Róla semmit sem tudtam, csak híresztelték, hogy a világ legjobb dobosa. Hát biztos, engem ez a zene valahogy nem fogott meg, igazából nem is emlékszem rá.
Ghymes
Magyar zene egy szlovák fesztiválon, ezt meg kell hallgatni. nem is bántuk meg, egészen különleges, bár nem épp a stílusom (mint sok más sem ugyebár), de tetszett. ha nem sietünk Atoms for Peace-re, akkor talán még jobban is élveztem volna.
Atoms for Peace
Még egy olyan dolog, amitől nem estem hanyatt, bár itt nem is számítottam sokkal jobbra. Igazából egyrészt nem volt rossz, másrészt amúgy is csak Flea miatt voltam kíváncsi rájuk (aki nem "flea" hanem "flí", de nekem akkor is Flea marad, ha fene fenét eszik is), benne nem csalódtam, őrült, mint mindig :), szoknyában lépett a színpadra, igazából nem is lepődtem meg :D Viszont ez a Thom Yorke-féle, kissé Radioheades zene nem az én világom. 2 órás koncert alatt unalmas lett sajnos.
Kouyaté Neerman
Ez a kimondhatatlan nevű francia zenekar, ami nem rossz, de nekem tipikusan az az altató zene, pedig nem volt lassú, inkább erős zene, de mégis, egyszerűen engem a folyamatos instrumentális zene untat.
Ewert and The Two Dragons
Ezt is ülve hallgattuk, nem az a tombolós zene, de el lehetett hallgatni, nem éreztem rossznak, olyan közepes volt.
Orquesta Buena Vista Social Club
Ez egy kubai zenekar, olyan latinos zenét játszanak, amit magamtól biztos hogy nem hallgatnék, de így egészen tetszett, még táncolni is volt kedvem rá, hát igen, ez sem történik gyakran.
Nick Cave and The Bad Seeds
Az utolsó koncert nagy durranás volt szeirntem. Bár nekem a Kaiser Chiefs tetszett a legeslegjobban, de Barlang Miki se volt semmi. Bár talán csak nekem tetszett, de nekem "átjött" azért. Bár az előzőleg hallgatott jazzes stílus után majdhogynem blac metál koncerten éreztem magam, csakhogy én szeretem a tombolós zenét, így nem zavart. Nick elég vitatott személy, nem lehet eldönteni, hogy most szimpatikus-e vagy nem. Sajnálom, hogy a kedvenc számomat nem játszotta.
2013. július 1., hétfő
1/3 - June
Eltelt a nyári szünet egy hónapja. Július elseje van.
Nem mondom, hogy csak úgy elrepült, de tény, elég gyors volt ez az egész. Persze mindig annak tűnik, még ha éppen nem is úgy van. Valakinek csak most kezdődik a szünet, én meg már 1 hónapja otthon vagyok. 2 hónap is soknak tűnt, 3 meg végképp. Nem bírom sokáig a semmittevést. Hülye vagyok.
Valahogy nem volt kedvem írni ide, meg nem is nagyon volt mit. Vagy lett volna, csak nem tudtam megfogalmazni. Jó lenne írni minden hónap végén egy ilyen összefoglalót, majd meglátjuk, sikerül-e.
Június. Az eleje összeolvadt május utolsó napjaival, még az érettségi utánról. Aztán jöttek az esős napok, cseppet sem nyári hangulattal, z olvasással és filmezéssel töltött napok.
Voltam Pozsonyban is, bár nem sokszor, néha jó távol lenni tőle. Fogom még látni eleget.
Aztán jött egy hétnyi kánikula. Utálom a kánikulát. Akkor volt az osztálybuli is, az jó volt. Hajnalban sétálgati a Duna-parton, igazán idilli. Aztán meg átaludni a napot, ez már csak így van.
Voltak tervek, melyek nem valósultak meg, de olyanok is mindig vannak. Végül egész jól zártuk a júniust. Nem mondom, hogy a kedvenc hónapom volt, de nem volt rossz sem. 3-szor is volt névnapom, és a többség az egyikre sem emlékezett, de hát mir is várjak ilyen névvel? (:D)
Persze néha most is van olyan érzésem, hogy eltelt egy hónap, és nem csináltam semmi értelmeset.
Olvashattam volna többet. A szünet elején belekezdtem, hisz suliidőben nem volt rá sem időm, sem energiám, aztán a kánikula idején valahogy megakadt az egész, de ezt még szeretném behozni.
Kezdtem Fábián Janka Adél és Alizával, melyben kicsit csalódtam, de azért nem mondom, hogy rossz volt, csak nem ezt vártam. Aztán jött Coelho és Brida, az tetszett, csak nehéz olvasmány volt, így sokáig tartott olvasni, de élmény volt. Aztán elkezdtem a Noszty fiú esetét Tóth Marival, de annak ellenére, hogy tetszett/tetszik, nem jutottam sokáig, valahogy lassan olvasódik, de remélem befejezem még. ĺgy párhuzamosan elkezdtem Závada Pál regényét, a Jadviga párnáját, mellyel kapcsolatban vegyesek az érzelmeim, nagyrészt nem tetszik eddig, de kezdem felfedezni az érdekes részeit. De nem vagyok biztos benne, hogy befejezem. Remélem, júliusban "termékenyebb" leszek. Ja, és írni is kéne.
Viszont találtam egy új sorozatot, a New Girl-t, melynek az eddig megjelent 2 évadját megnéztem, és nagyon tetszik. Sajnálom, hogy nincs több, mert most nem tudom, mit nézzek, bár van még 1-2 elmaradt Downton Abbey részem, de új részek ilyenkor semmiből nem jönnek ki. Egy részt megnéztem a How I met your motherből is, de idegel a magyar szinkron, angol feliratosat még nem találtam (mondjuk nem is kerestem még). Igazából sok részt láttam már belőle, de fogalmam sincs, melyeket láttuk anno angolon.
Hát most már ennek is vége, és "hello, july", kíváncsian várlak :)
Nem mondom, hogy csak úgy elrepült, de tény, elég gyors volt ez az egész. Persze mindig annak tűnik, még ha éppen nem is úgy van. Valakinek csak most kezdődik a szünet, én meg már 1 hónapja otthon vagyok. 2 hónap is soknak tűnt, 3 meg végképp. Nem bírom sokáig a semmittevést. Hülye vagyok.
Valahogy nem volt kedvem írni ide, meg nem is nagyon volt mit. Vagy lett volna, csak nem tudtam megfogalmazni. Jó lenne írni minden hónap végén egy ilyen összefoglalót, majd meglátjuk, sikerül-e.
Június. Az eleje összeolvadt május utolsó napjaival, még az érettségi utánról. Aztán jöttek az esős napok, cseppet sem nyári hangulattal, z olvasással és filmezéssel töltött napok.
Voltam Pozsonyban is, bár nem sokszor, néha jó távol lenni tőle. Fogom még látni eleget.
Aztán jött egy hétnyi kánikula. Utálom a kánikulát. Akkor volt az osztálybuli is, az jó volt. Hajnalban sétálgati a Duna-parton, igazán idilli. Aztán meg átaludni a napot, ez már csak így van.
Voltak tervek, melyek nem valósultak meg, de olyanok is mindig vannak. Végül egész jól zártuk a júniust. Nem mondom, hogy a kedvenc hónapom volt, de nem volt rossz sem. 3-szor is volt névnapom, és a többség az egyikre sem emlékezett, de hát mir is várjak ilyen névvel? (:D)
Persze néha most is van olyan érzésem, hogy eltelt egy hónap, és nem csináltam semmi értelmeset.
Olvashattam volna többet. A szünet elején belekezdtem, hisz suliidőben nem volt rá sem időm, sem energiám, aztán a kánikula idején valahogy megakadt az egész, de ezt még szeretném behozni.
Kezdtem Fábián Janka Adél és Alizával, melyben kicsit csalódtam, de azért nem mondom, hogy rossz volt, csak nem ezt vártam. Aztán jött Coelho és Brida, az tetszett, csak nehéz olvasmány volt, így sokáig tartott olvasni, de élmény volt. Aztán elkezdtem a Noszty fiú esetét Tóth Marival, de annak ellenére, hogy tetszett/tetszik, nem jutottam sokáig, valahogy lassan olvasódik, de remélem befejezem még. ĺgy párhuzamosan elkezdtem Závada Pál regényét, a Jadviga párnáját, mellyel kapcsolatban vegyesek az érzelmeim, nagyrészt nem tetszik eddig, de kezdem felfedezni az érdekes részeit. De nem vagyok biztos benne, hogy befejezem. Remélem, júliusban "termékenyebb" leszek. Ja, és írni is kéne.
Viszont találtam egy új sorozatot, a New Girl-t, melynek az eddig megjelent 2 évadját megnéztem, és nagyon tetszik. Sajnálom, hogy nincs több, mert most nem tudom, mit nézzek, bár van még 1-2 elmaradt Downton Abbey részem, de új részek ilyenkor semmiből nem jönnek ki. Egy részt megnéztem a How I met your motherből is, de idegel a magyar szinkron, angol feliratosat még nem találtam (mondjuk nem is kerestem még). Igazából sok részt láttam már belőle, de fogalmam sincs, melyeket láttuk anno angolon.
Hát most már ennek is vége, és "hello, july", kíváncsian várlak :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)