Nem hiszem el, hogy vége a hétnek. Hétfőn még úgy tűnt, végtelen lesz ez az 5 nap...
Nem mondom hogy jó volt, mert nem volt, de mégis. Most azért jó, és nem csak azért, mert már vége van. Persze azért is. De főleg azért, mert mindkét vizsga meglett! Juhééé!
Szerdán nagyon fura volt, majdnem hánytam, és nem szívecskéket (azt már szívesen tenném). Nem tudtam, milyen egy igazi vizsga. Hát, nem egészen olyan, amilyenre számítottam, de ez most nem azt jelenti hogy kifejezetten jó, vagy kifejezetten rossz. Csak már egy kicsit. És...sokkal könnyebb átmenni, mint gondoltam előtte. Mármint ezelőtt, főleg az elején mikor elárasztottak azzal a sok információval, komolyan kétségbeestem, hogy lehet ezt bírni? Vajon fog ez menni nekem? S tudjátok mi volt a kulcsa a dolognak? Akartam, hogy menjen - illetve még most is akarom. Sokan ezen akadnak el..nem is akarják igazán, és aztán másra fogják a bajt. Meg aztán igen, tanulni kell, de nem úgy kell elképzelni azt, hogy az embernek nincs mellette élete. Persze sok időt rá kell áldozni, ami másoknak lehet túl soknak tűnhet, de ez egyszerűen kell, mert másképp semmi se mászik az ember fejébe, Ugyanakkor azért annyira borzalmasan szörnyen hihetetlenül sokat nem tanultam, vagyis egy éjszakát se voltam fent, reggel is azért elment sok idő, így az utolsó napokban max. 10 óra volt, átlagosan 6-7 naponta. Persze, ez így leírva baromi sok :D De hát mégse 7/24, és hát azért folyamatosan nem lehet tanulni, meg velem elég gyakran megesik, hogy csak úgy elbambulok, és már mindenhol jár az eszem, csak az anyagon nem. ĺgy úgy érzem, tanultam, de nincs az az érzésem, hogy valami brutális mennyiségű időt vett volna el. Hát ez egyéni dolog. Mindenesetre mindkét vizsga előtt azt éreztem, hogy semmit sem tudok, és meg fogok bukni. Az egyiken még vizsga közben is ezt éreztem. B lett. Ez olyan tipikus érzés.
A main meg már...valahogy túlágosan nyugodt voltam. Már elhittem talán, hogy sikerülni fog. Csak az a sok rémsztori, amit hall az ember, hogy így kidobnak meg úgy. Minden gonoszság nélkül, azok az emberek általában nem tanulnak (eleget). 95%-ban nem a tanár hibája, ha kidob. Na, most megszólalt belőlem a tanár...de ez komolyan így van.
Nos most már csak 2 írásbeli jövő héten. Az egyik őskor, amit utálok. A másik szociológia, amit még jobban, Szép napok lesznek. De már nem fogom magam annyira beleásni a dolgokba. A nehezén már túlvagyok. S ha minden jól menne, végeznék is - persze csak ha meglesznek a tesztek. Remélem igen, és akkor 1 teljes hónap szünet lenne. Te jó ég, nem is tudom mit csinálnék hirtelen annyi szabadidővel. Fura lesz, hogy ilyenkor. S remélem, aódik majd valami, amivel eltölthetem azt az időt...igen, konkrét dologra gondolok. Nagyon szeretném. Na és hát most optimista vagyok elvégre is, szóval úgy lesz! Miért is ne?
Addig is igyekszem nem bekattanni és teljesen nyelvtannácivá válni. Csókoltatom az anticipációs-perszeverációs szavakon átívelő teljes távhasonulást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése