Valami készül...

"Ahogy kettesben sétáltak hazafelé, mindkettőjüket ugyanazok a gondolatok foglalkoztatták. Mindkettőjüknek eszébe jutott, mennyire nem illik ez egy tanár-diák kapcsolatba. Eszükbe jutott az is, hogy mennyire más lenne, ha...hogy mennyire más lehetne, de nem lehet. És mindketten arra gondoltak, vajon mit gondolhat a másik, és vajon mit szólna, ha megtudná, mire gondol ő.
Nem szóltak sokszor egymáshoz a séta alatt. Mire elérték Lettiék házát, mindketten alaposan átfáztak. Különösen hideg lett az októberi este, éles ellentétben a kellemes nappali idővel. Mindketten vacogtak. Bálint látta, hogy a lány kezei szinte megfagytak, így odalépett hozzá, és két nagy tenyerébe fogta a lány aprócska kezét. A lány kérdőn nézett rá, és még az átfagyott kezén keresztül is érezte, mi történik, ha bőre a férfi selymes bőrével találkozik. Az érzés...leírhatatlan. Egyszerre rázza ki a hideg, és a meleg. Már egyáltalán nem is fázott. Nézett rá nagy szemekkel, Bálint meg csak mosolygott. Maga sem tudta, miért csinál hülyeséget, egyszerűen csak jólesett."
(by L, 2012)