19

Hát, ilyen szülinapom sem volt még, az tuti. Tiszta fura, egyáltalán nincs olyan hangulatom, hiszen már tegnap felköszöntöttek, de az a vicc, hogy tegnap sem volt. Kicsit lehetne ünnepibb a hangulat. Sosem voltam még ilyenkor otthon, és pláne nem tanultam...ó, azok a régi szép idők, mikor egyhetes tanulási tilalmat rendeltem el magamnak. Hol vannak azok az idők? Ah, most meg a töri, szlovák és angol tételeimmel ünnepeltem. Szuper. 
Persze azért nem panaszkodom, mert mindenki nagyon cuki, de akkor is, ez a nap, nem bírom feldolgozni, ahh.
Ja, és utálom ezt a számot, hogy 19. Borzasztó. Ahogy elmúltam 17, nem vagyok kibékülve a korommal. Na jó, ez úgy hangzott, mintha minimum 80 lennék, de akkor éreztem magam a legjobban, az olyan jó volt. Most már túl "öregnek" érzem magam. Túl felnőttnek. Nem szeretem, már a 18-at sem szerettem. Pedig régen hogy vártam, hogy eggyel több legyek.
Amúgy megvan a kis lapitopikám, és most róla írok. Kicsit még meg kell szoknom, mert valahogy sehonnan sem kényelmes írni. De persze már most imádom, nagyon szép a kis drágám, és végre nem kell veszekedni a számítógép miatt. De persze most nem az internettel kéne foglalkoznom, hanem minimum a krími háborúval. Már itt sem vagyok.
(u.i. Emlékszem, 4 éve ezen a napon mentem beíratkozni Duna utcára. Na, az is egy hétköznap volt, teljesen átlagos, otthon is voltam, mégis milyen szép volt! 15 éves lettem, nem felejtem el sosem.)
Ja, és a kedvenc dalocskámat még meg sem hallgattam.