Brida

"Our soul divides into two, and those souls are in turn transformed into two and so, within a few generations, we are scattered over a large part of the earth.
That is why, as well as dividing into two, we also find ourselves. And the process of finding ourselves is called love. Because when a sould divides, it always divides into a male part and a female part.
In each life, we feel a mysterious boligation to find at least one of those soul mates. The greater love that seperated them feels pleased with the Love that brings them together again.
You could tell your soul mate by the light in their eyes, and since the time began, that has been how people have recognized their true love."

Igen, egyszer már idéztem ezt. Igen, Paulo Coelho. Mondjátok, hogy közhelyes. Nem érdekel. 
Ez pontosan az az érzés, mikor úgy érzed, megtaláltad azt a darabot amit a lelkedből kiszakítottak, a másik feledet, akivel valamikor egyazon lélek voltál, és ha összeillesztenék ezt a két darabot, akkor jönne létre az az egység, az a pótolhatatlan és hamisíthatatlan egész. Aki már szinte te vagy, aki félelmetesen ugyanazt érzi és ugyanazt gondolja, minden fejedben kitalált sablonnak megfelel és mindig azt teszi, amit vársz tőle, még a rosszat is jól teszi. Minden mondatával, tettével, cselekedetével, pillantásával csak rátesz egy lapáttal arra, amit eddig is tudtál vagy sejtettél. Ez az érzés mégsem tesz boldoggá. Csak valamiféle mazochista boldogságot okozhat.
Hiába látod azt a bizonyos csillogást a szemében. S hiába inkább nem néz rád, nehogy meglásd, vagy megérezd a szikrát. Pedig ez nem olyasmi, amit szemmel kéne nézni. Ezt a lelkeddel látod, és hiába is erőlködik, nem tudja eltakarni.